Hírek
Az országos hírű Szent Márton napi vásárra hazánk szinte valamennyi szegletéből érkeznek minőségi portékákat kínáló árusok. A... bővebben
Jankó János díjas néprajzkutatók találkozója
2011. szeptember 24-én a Vasi Múzeumfaluban tartották találkozójukat a Jankó János díjas néprajzkutatók, amelynek házigazdái Dr.... bővebben
Pipitér Múzeumfalusi Piac
A piac március 1-től december 31-ig, heti egy alkalommal, szombatonként, a vásárlók részére 7.00-12-00 óráig, az árusok részére... bővebben
Kézműves foglakozások és Ludas Matyi a Múzeumi Világnapon
A múzeumfaluban nem rég átadott új kézműves műhelyek 2011. május 19-én egynapos múzeumi workshopnak adtak otthont a Múzeumi Világnaphoz... bővebben
Régi magyar és újabb szőlőfajták telepítése a Vasi Múzeumfalu szőlőhegyére
A Vasi Múzeumfalu népi élővilág-ismereti (etnobiológiai) fejlesztési terve jegyében 2011. április 4-én a megyei múzeumi szervezet... bővebben
15. Szent György Napi Vásár Kézműves, Natúr- és Biotermékekkel, 2011. április 16–17.
Április 16. szombat
09.00-18.00 Vásár és kézműves-bemutatók (fafaragás, kötélverés, szövés) - A húsvéti...
bővebben
Természetközeli erdő kialakítása a Vasi Múzeumfaluban
A népi építészeti emlékek hely- és korhű élőkörnyezetének kialakítása a Vasi Múzeumfaluban annak népi élővilágismereti... bővebben
2010. április 20., kedd 15:21:31
2010. április 20-án dr. Szabó T. Attila ny. egyetemi tanár, etnobotanikus vezetésével a legősibb termesztett búzafélét, az egyszemű búzát vagy alakort - tudományos nevén Triticum monococcum - vetettük egy frissen feltört táblába a Vasi Múzeumfalu északi szélén.
Az európai kultúra alapja a gabona-kultúra, utóbbié pedig az alakor. Vadon termő magjait a Közel-Keleten már Kr. e. 10.000 évvel művelték. Régészeti leletek igazolják, hogy az ókori Savariában táborozó római légiók katonáinak és lovainak táplálásában is szerepet játszhatott. Az avarok és a honfoglaló őrvidéki földművelők is termesztették ugyan, viszont alakorszemek a mai Pannoniában az utóbbi évszázadokból már csak a régészeti ásatások alkalmával kerültek elő. A XVI. század végén itt kutató flamand botanikus, Carolus Clusius és magyar segítőtársa, Beythe István sárvári és németújvári prédikátor már nem találták meg. Addigra Vas megyében az alakort kiszorították a később művelésbe vont, de bővebben termő, könnyebben feldolgozható tönke-, tönköly- és kenyérbúzák, melyeket eredményesebben lehetett nemesíteni.
Vegyszermentes termeszthetősége és beltartalmi értékei miatt - a biogazdálkodás és reformtáplálkozás fellendülésével - az utóbbi időkben megélénkült az érdeklődés e gyakorlatilag már a kihalás közelébe sodródott ősi gabonaféle, az alakor iránt. A magyar alakornemesítés Szabó T. Attila professzor itteni tevékenysége nyomán jól dokumentálhatóan szombathelyi gyökerű. A Berzsenyi Dániel Főiskola Növénytani Tanszéke által különböző helyszíneken (legutóbb a Vasi Múzeumfaluban) működtetett Beythe-kert(ek)ben a Kárpát-medencében még termesztett alakor-génvagyon egy részének megőrzését és előnemesítését végezték 1988 és 2000 között.
Különös érdekesség, hogy az alakor ismételt kísérleti elvetésére a Vasi Múzeumfaluban épp 2010-ben, a Biodiverzitás Nemzetközi Évében kerülhetett sor. Reméljük, hogy a jelenlegi szárazságra mielőbb csapadék jön, ami segíti a kelést, illetve e növény bemutathatóságát, miként további, más elvetett szántóföldi gabonaféléét is (tönköly, közönséges búza, árpa, rozs, zab, köles).
Szeretettel várjuk a zöld környezetében is megújuló Vasi Múzeumfaluban!
dr. Balogh Lajos
botanikus, Savaria Múzeum
