Hírek

A Vasi Múzeumfalu népi élővilág-ismereti (etnobiológiai) fejlesztési terve jegyében 2011. április 4-én a megyei múzeumi szervezet munkatársai régi magyar és újabb szőlőfajták mintegy 70 oltványát telepítették a szombathelyi skanzen szőlőhegyére.

A Délnyugat-Dunántúl, benne Vas megye egy igen archaikus szőlő- és bortermő vidéke a Vasi-Hegyhát. Erről a tájról, a Vasvár közelében fekvő mesés nevű kis faluból, Csipkerek szőlőhegyéről származik a Vasi Múzeumfalu legrégebbi épülete, az eredetileg 1755-ben megépített présházas pince. E szőlőhegyi hajlékhoz tartozó parcellára kerültek a 19. század végi filoxéravész (szőlőgyökértetű fertőzés) előtt Vas megye szerte (is) jellegzetes szőlőfajták közül a Furmint, Hárslevelű, Juhfark, Sárfehér, Csókaszőlő, Csomorika, Zöldszilváni, Zöldveltelini, Kadarka és a Kecskecsöcsű (az Őrségben „Sz.Mártony szöllö”). Az egyetlen helyiségből álló, Kőszeg-hegyaljai velemi pince mögött nincsen szőlő, csak kaszáló gyümölcsös, utalva a filoxéravész utáni, szintén jellegzetes szőlőhegyi paraszti tájhasználatra. A petőmihályfai pince ugyancsak a hegyháti szőlőhegyek népi építészeti örökségét őrzi, melynek parcellája a már a 20. század első felében elterjedt bor- és csemegeszőlőknek ad helyet: a Noah, Fehér Delavári, Otelló, Olaszrizling, vagy a Csabagyöngye ésa Szőlőskertek Királynéja muskotály. A 20. század második felére jellemző, utóparaszti háztáji szőlőket egyelőre a Zalagyöngye képviseli a magyar-osztrák határon átnyúló Vashegyről származó vaskeresztesi pince feletti telekrészen.

Skanzenbéli szőlőtelepítéseinkkel egyben Dr. Németh Márton (1910–1986) kandidátus emléke előtt is tisztelgünk, melyet a 15. Szent György Napi Vásár alkalmából elhelyezett táblával is jelzünk. A Vas megyei Nemesládonyban született és Vasegerszegen nevelkedett tudós volt a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete szőlőfajta-gyűjteményének létrehozója, Pécs–Máriai Kísérleti Telepének első vezetője, kiváló szőlőfajta-kutató és -nemesítő, a magyar szőlőfajta-ismeret (ampelográfia), valamint madártojás-ismeret (oológia) legnagyobb alakja. Az elültetett szőlődugványok – dr. Kozma Pál, Werner János és Kunné Czibere Mária közreműködésével – is a pécsi gyűjteményéből származnak, így Vasi Múzeumfalunkban közös tájkísérleti gyűjteménynek számítanak.
A Szent György Napi Vásáron Kovács Ferenc, Vas Megye Önkormányzatának elnöke Hercseg-hegyi Zenit szőlőt is ültetett, amelyet Káldy Lajos festőművész berajzolt a múzeum által alapított „Szőlőkönyv” első lapjára. Kovács Tilda, Vasvár polgármestere, a Vasi-Hegyhát térség képviseletében pedig felavatta a skanzen nagymákfai szőlőprését.

Bízva az elültetett szőlők jó megeredésében, szeretettel várjuk a szőlőhegyén is megújuló Vasi Múzeumfaluban!